10.Fejezet

Arra ébredtem, hogy valaki lágyan simogatja az oldalamat.Az érintésébe a mai napig beleborzongok.Erős karjai közelebb húztak magához, majd egy puszit nyomott a vállamra.Szembefordultam vele, és egy gyönyörű szempárral találtam szeme magam.Elvigyorodtam, majd egy apró puszit hintettem duzzadt ajkaira.Féloldalasan elvigyorodott, amitől tudja hogy elolvadok.A szívem mérföldeseket dobbant, ahogy mélyen a szemeibe néz, és homlokát az enyémnek dönti.Résnyire nyitja ajkait, majd puszit nyom fejem búbjára.A fülem mögé tűr egy kósza hajtincset.E cselekedetén elmosolyodtam, majd végig simítottam bársonyos arcán.Kék szemei csak úgy csillogtak, miközben a hajamat simogatta.

-Jó reggelt!-mosolyogtam.

-Már az!-vigyorgott, majd egy csókot hintett ajkaimra.

-Jól aludtál?-érdeklődtem.

-Amíg Kai itt van, nem vagytok biztonságban, és ez megőrjít!-mondta Damon.
-Egy valamit sehogy sem tudok megérteni, bármennyire is törőm rajta az agyam! Hogyan jutott ő ki a túlvilágról?-vetettem fel a legfontosabb kérdést.
-Gondolom az emelkedő segítségével!-válaszolt Damon.
Az emelkedő egy olyan szerkezet, aminek a segítségével a túlvilágon ragadt emberek kijuthatnak.Viszont, ahhoz hogy az emelkedő működni tudjon, szükség van egy Benett boszorkány vérére.És köztudott, hogy már nem sok Benett boszorkány létezik.Bonnie, és az anyukája aki még tartja a Benett boszorkányok hagyományát.Bonnie véréből biztos hogy nem szívott le, mert arról én tudnék.Szóval biztos vagyok benne hogy Kai  Bonnie anyukájától szerzett vért, csak azt nem tudom hogyan, hisz tudtommal Bonnie anyukája nincs a túlvilágon.
-És hogy fogjuk őt visszavinni?-kérdeztem.
-Fogalmam sincs, de minél előbb kell cselekednünk!-mondta Damon-De most ne ezen agyaljunk! Használjuk ki hogy most van pár szabad percünk!-vigyorodott el kajánul.
Ez nálam is vigyorgást eredményezett, és az ajkainak estem.Vadul téptük egymás ajkait, majd szépen sorban vettük le egymásról a ruha neműket.Egy puszit nyomtam Damon mellkasára, majd bele is túrtam a hajába.Tevékenységünket a csörgő mobilom szakította félbe.
-Ne vedd fel!-motyogta az ajkaimra Damon.
-Lehet hogy fontos!-másztam le róla, majd a készülék felé nyúltam.Caroline neve állt a kijelzőn.
-Szia Caroline!-vetten fel a készülékemet.
-Szia Elena! Bocsi ha felébresztettelek, csak Matt-el eljöttünk otthonról megvenni pár dolgot, és nem szóltunk senkinek, mert mindenki aludt! Szóval kérlek mond meg mindenkinek hogy nem leszünk otthon a legénybúcsú/leánybúcsúig!-mondta Caroline.
-Értettem főnökasszony!-nevettem.
-Ma rendkívül jó kedven van! Csak nem...-célozgatott perverz fantáziája szüleményére.
-És ha igen?-nevettem.
-Bocsi hogy félbeszakítottam a tornát! Akkor csak ügyesen!-nevetett, majd letette a telefont.
-Milyen tornát?-kérdezte értetlenül Damon.
-Csak Caroline-nak piszkos a fantáziája!-röhögtem.
-Az sosem baj! Természetes dolog!-nevetett.
-Inkább öltözz!-kacagtam.
A szekrényemhez sétáltam, majd kiválasztottam a ruhámat.Éreztem hogy Damon tekintete a fenekemre téved.Beleharaptam az ajkamba, és úgy tettem mintha semmi sem történt volna.Mikor már vagy 10 perce égetett a tekintete, rászóltam.
-Neked nincs más dolgod mint a fenekemet bámulni?-kérdeztem.
-A feneked olyan csábító látvány!-vigyorgott.
-Damon Salvatore! Vagy most azonnal elkezdesz öltözni, vagy képtelen leszek téged kupán vágni! De azt nem köszönöd meg!-papoltam.
-Nyugalom asszony! Öltözők már!-kacagott, majd felhúzta az ingét.
-Ajánlom is!-kacsintottam, majd előkotortam egy hajgumit a fiókból.
Ebben a pillanatban sétált be Rebeka a szobába.Mosolyra húzta a száját, majd bevetődött az ágyba.Betakarózott, majd huncutul rámosolygott az apjára.Damon elnevette magát, majd a nyakába vette.
-Ha elesel vele, véged!-mondtam.
-Anya ma reggel nagyon morcos!-vigyorgott Damon, mire Rebeka felkacagott.
-Apád ma még megkapja a magáét!-villantottam egy vigyort.
Damon elnevette magát, majd kisétált Rebekával együtt.Mosolyogva megráztam a fejem, majd némi parfümöt.Lesétáltam a lépcsőn, és csatlakoztam a reggeliző társasághoz.Elővettem egy tányért, beleöntöttem a müzlit, majd felöntöttem tejjel.Előkaptam a kedvenc bögrémet, amibe raktam egy kis kakaóport, majd tejjel egészítettem ki.Kidíszítettem a mályvacukorral, majd leültem az asztalhoz és megreggeliztem.
-Csak hogy tudjátok! Most hogy Caroline nincs itthon, én vagyok a főnök!-jelentettem ki.
-És az jó nekünk?-kérdezte nevetve Bonnie.
-Is-is!-válaszoltam.
A reggeli után Bonnie és én bevásárolni indultunk, hogy megvegyünk pár dolgot Caroline leánybúcsújára.Mindketten nagyon izgulunk, hogy Caroline mit fog szólni a szervezésünkhöz.Igyekszünk kevés alkoholt fogyasztani, mert ha egy kicsit becsiccsentünk, megörülünk.Azt pedig senki sem akarja.Egy utolsó csókot nyomtam Damon ajkára, ami mélyebbre sikerült mint gondoltam.A csókunknak Bonnie vetett véget.
-Elena, indulnunk kellene!-mosolygott Bonnie.
-Megyek már!-kacagtam.
Kocsiba pattantunk, és elindultunk a szupermarket felé.Viszonylag gyorsan találtunk parkoló helyet.Bevásároltunk pezsgőből, Caroline kedvenc cédéiből, csokit, epret, pár filmet, stb.Miután mindent összegyűjtöttünk, elfeledtettük az eladóval hogy itt voltunk, és indultunk is haza felé.A fiúk épp a meccset nézték sas szemmel, amikor hazaértünk.Elnevettük magunkat, majd mi is csatlakoztunk.Beültem Damon ölébe, és onnan néztem.Bonnie-nak és nekem nem egészen tetszett a foci, ezért inkább szervezgetni kezdtük a leánybúcsú részleteit.A fiúk Matt legénybúcsúját a Grillben szervezik meg, mert ugye mi itthon tartjuk meg, ráadásul Matt nagybátyáé a grill.Bonnie-val lázasan ötletelgettünk, amikor benyitott Damon.
-Én azt hiszem, megyek is!-vigyorgott Bonnie.
-Na jó, mi volt olyan fontos hogy félbeszakítottál minket?-érdeklődtem.
-Kérdezni szeretnék valamit!-terült el az ágyon, én pedig a mellkasára feküdtem.
-Hallgatlak!-mosolyogtam rá.

-Nem lesznek sztriptíztáncosok ugye?-faggatott, mire én elnevettem magam.
-És ha igen?-vigyorogtam.-Feltételezem nálatok is lesznek!-mondtam, mire ő kicsit elvigyorodott.
-Csak nem szeretem hogyha más férfiakat nézel meg helyettem!-puszilt a hajamba.
-Csak nem vagy féltékeny?-kérdeztem, mire lesütötte a szemét.
-Édesem nincs mire féltékenynek lenned! Tudtommal hozzád mentem feleségül, és nem máshoz!-magyaráztam.
-Ha már itt tartunk!-sóhajtott.-Tudod a múltkor mikor átakartuk verni Katherine-t, és el kellett játszanunk hogy összevesztünk.Olyan határozottnak tűntél mikor azt mondtad hogy életed legrosszabb döntése az volt hogy hozzám jöttél!-mondta Damon.
-Ez nem igaz Damon! Épp ellenkezőleg! Legbelül mindig is akartam hogy elvegyél feleségül, csak nem hangoztattam mert azt hittem hogy erőltetésnek fogod venni.Jelen pillanatban boldogabb nem is lehetnék!-meséltem.
-Tudom csak, néha úgy érzem nem érdemellek meg eléggé! Olyan dolgokat tettem már az életem során, amire a legkevésbé sem vagyok büszke!
-Az nem te voltál! És az a múltban történt.Most pedig a jelenben vagyunk.Éljünk mának, mert más nem számít tudod?-vigasztaltam.
-Nagyon szeretlek kicsim!-mosolygott.
-Én is téged!-majd egy csókkal jutalmaztam meg.

Visszafeküdtem a mellkasára, majd a nap további részét így töltöttük.Tudom hogy Damon-nek még fájnak a múltbéli tettei, de tudom hogy most már nem tenne ilyet.Megváltozott.Túlságosan is ismerem őt hogy tudjam, hatalmas szíve van.Lassan beesteledett.Este 8-kor kitaperoltuk a fiúkat itthonról, és vártunk Caroline-ra.Mikor meghallottuk hogy leparkol a kocsival, leküldtük a táncosunkat, mi pedig fent elbújtunk.Caroline nem jutott szóhoz a meglepődöttségtől.A táncos széttépte az ingét, és Caroline szemügyre vehette a kockáit.
-Meglepetés!-kiabáltuk Bonnie-val, mire Caroline elvigyorodott.
A férfi táncolni kezdett nekünk, amit persze eléggé élveztünk.Bármennyire is jól nézett ki, nekem akkor is Damon az első.Megköszöntük a táncosnak, majd hármasban folytattuk a bulit.Elővettük a pezsgős üveget, majd töltöttünk a poharunkba.Kicsit meginogtam tőle, ezért leültem a kanapéra.Caroline-nal és Bonnie-val sem volt másképp.
-Nektek kivel volt az első, és hol?-vigyorgott Caroline.
-Te nem vagy normális!-röhögtem.
-Ha már a legjobb barátnők vagyunk, ezt nyugodtan megbeszélhetjük!-kacagott.
-Ki kezdi?-kérdezte Bonnie.
-Kezdem én! Nekem Paul Peterson-nal, az iskolai focicsapat hátvédével! És a takarítószertárban-vigyorogtam.
-Na az volt a jó szex, fhuu!-kortyolt bele a pezsgőébe Caroline.
-Jézusom Caroline!-röhögtem.-Te jössz Bonnie!-pillantottam a barátnőmre.
-Nekem James Thorne-nal! Tudjátok a szexi könyvtáros sráccal.És az öltözőben!-harapott az ajkába.
-Nekem pedig Matt-el! És itthon!-olvadozott Caroline.
Bekapcsoltam a zenét, majd táncolni kezdtem.A lányoknak sem kellett mondani, nyomban ők is csatlakoztak.Végre bulizhattunk együtt hármasban, úgy mint régen.Régen rengeteget buliztunk, de legfőképp Caroline jóvoltából, hisz ő volt köztük a bulizós fajta.Mindig sikerült 1 pasit összeszednie, de nem tagadom hogy nekem nem sikerült.Emlékszem hogy egyszer Damon-nel elmentünk bulizni, de annyira untuk már, hogy kimentünk sétálni.Damon arra kért, hogy hunyjam le a szemem.Megtettem, ő pedig felrepített a toronyórához.Olyan gyönyörű látvány tárult a szemem elé, ami semmihez sem volt fogható.Örökké néztem volna.Leültünk, Damon pedig átkarolt.Én hozzábújtam, és csak élveztük a látványt.Megszabadítottam a hajamat a hajgumitól, amitől szabadabbnak éreztem magam.

-Ereszd el a hajad!-kiabálta Caroline, mire nevetnem kellett.
-Lányok, én már szédülök!-röhögött Bonnie.
-Megártott a pia mi?-nevettünk.
-Meglehet! Nem volt jó ötlet egy egész üveg pezsgőt egymagam meginni!-nevetett.
-Ez bölcs meghatározás volt!-röhögött Caroline.
Ekkor csörögni kezdett a mobilja, ezért félrevonult hogy felvegye.Már vagy 15 perce kint volt, de még nem jött vissza.Úgy döntöttem utána nézek, hogy mi tart ennyi ideig.Odakint ült, és elég szomorúnak tűnt.
-Bonnie! Miért szomorkodsz?-faggattam.
-Jeremy hívott az előbb! Elutazik a szüleivel a nagynénjéhez, és szeretné hogyha vele tartanék!-mesélte.
-És ennek azért nem örülsz, mert...?
-Mert félek! Mi lesz ha nem kedvelnek majd a szülei?
-Nézd! Te egy életrevaló, vicces, imádni való lány vagy! Téged ki nem kedvel?-vidítottam.
-Nem tudom Elena...
-Szerintem menj el! Kicsit kikapcsolódsz, megismered Jeremy családját, és vele leszel! Lehetne ennél jobb?
-Talán igazad van!-helyeselt.
-Nem csak talán!-mosolyogtam, majd visszasétáltunk.
-Minden rendben?-érdeklődött Caroline.
-Totálisan!-vigyorgott Bonnie.
Magamhoz öleltem, és Caroline is csatlakozott.
-Bármennyire is élvezem a helyzetet, de úgy érzem összenyomtok!-mondta Bonnie.
-Jaj bocsi!-nevettünk.
-Szerintetek a fiúk már jól állhatnak?-kacagott Caroline.
-Ezer biztos! Ismered őket!-röhögött Bonnie.

Damon Salvatore

Matt legénybúcsúja egész jól halad.Nem kevés szexi csajt láttunk, de végig Elena-ra

gondoltam.Azokra a szavakra, amiket mondott.A fiúkkal szabadon vadulhattunk hisz se feleség, se barátnő, se menyasszony, semmi.
-A lányok nélkül az életünk kész mennyország!-állapította meg Matt.
-Erre inni kell!-osztottam ki a poharakat.
-Apropó Matt, milyen érzés utoljára függetlennek lenni?-kérdeztem.
-Furcsa lesz hogy holnaptól elkötelezve leszek valakinek.De az megnyugtat hogy Caroline lesz az a valaki!
-Ember, te napról napra egyre nyálasabb vagy!-mondtam.
-Kösz, ez jól esett!-röhögött.
Kicsit már mind a négyen kábultak vagyunk, de talán még tudunk állni a lábunkon.Lehajtottuk a felesünket, majd megpróbáltunk felállni.Mivel Alaric volt az egyedüli, aki még nem volt annyira részeg, hazavitt minket.Caroline, Phoebe, és Bonnie gondolom már aludtak, mert csak Elena-t találtuk meg, aki épp írogatott valamit.
-Szia édesem!-pusziltam meg az arcát.
-Pia szagod van!-mondta.
-Szép fogadtatás!-mondtam, mire ő felkuncogott.
-Menj, zuhanyozz le!-mosolygott.
Eleget tettem a kérésének.Meginogva, de beálltam a zuhany alá, és elvégeztem a további teendőket.Amikor végeztem, felvettem a pizsamámat, majd az ágyba feküdtem.